A nyári időszámítás különösen nehéz lehet ezen a hétvégén a COVID-19 alváskiesés miatt

Az óra március 14-én, vasárnap reggel egy órával előreugrik a legtöbb ember számára az Egyesült Államokban, ami nem túl vonzó gondolat azok számára, akik a világjárvány miatt alvászavaroktól szenvednek.

Az alvást az elmúlt évben számos tényező befolyásolta, többek között a szorongás, a következetlen időbeosztás és a megnövekedett képernyőidő. Ez kihat az egészségünkre, hiszen a megfelelő alvás fontos ahhoz, hogy immunrendszerünk képes legyen kivédeni és leküzdeni a fertőzéseket.

Még a világjárvány előtt a felnőttek mintegy 40%-a – 50-70 millió amerikai – kevesebbet aludt, mint az ajánlott minimális hét óra éjszakánként.

És sok kutatót már korábban is aggasztott, hogy az évi kétszeri váltás hogyan hat a szervezetünk fiziológiájára. Az American Academy of Sleep Medicine, az alvást tanulmányozó legnagyobb tudományos szervezet 2020 októberében javasolta a nyári időszámítás megszüntetését és az egész évben rögzített időszámításra való áttérést. Így a belső cirkadián óránk nem lenne fél éven át rosszul beállítva. És ez kiküszöbölné a nyári időszámításra való átálláskor az alvásveszteségből adódó biztonsági kockázatot.

A Floridai Egyetem neurológusa vagyok. Tanulmányoztam, hogy az alváshiány hogyan károsíthatja az agyat. Az 1940-es években a legtöbb amerikai felnőtt átlagosan 7,9 órát aludt éjszakánként. Ma már csak 6,9 órát. Másképp fogalmazva: 1942-ben 84%-unk kapta meg az ajánlott 7-9 órát, 2013-ban ez az arány 59% volt. Hogy tovább bontsuk a helyzetet, a Fitbit 2018. januári tanulmánya arról számolt be, hogy a férfiak még kevesebbet alszanak éjszakánként, mint a nők, körülbelül 6,5 órát.

A 12 éves és annál fiatalabb gyermekeknek 9-12 óra alvásra van szükségük éjszakánként. Tetra Images/DigitalVision via Getty Images

Az alvásért

Az alváshiányból eredő problémák túlmutatnak az egyszerű fáradtságon. Azokkal összehasonlítva, akik eleget aludtak, a rövid ideig alvó felnőttek – akik napi hét óránál kevesebbet alszanak – nagyobb valószínűséggel számoltak be 10 krónikus egészségügyi állapotról, köztük szívbetegségekről, cukorbetegségről, elhízásról, asztmáról és depresszióról.

A gyermekek, akiknek több alvásra van szükségük, mint a felnőtteknek, még több kihívással néznek szembe. Az optimális egészség elősegítése érdekében a 6-12 éveseknek napi kilenc-12 órát, a 13-18 éves tizenéveseknek nyolc-10 órát kellene aludniuk. Az Alvás Alapítvány szülők körében végzett felmérése szerint azonban a gyerekek ennél legalább egy órával kevesebbet alszanak. A kutatók pedig megállapították, hogy akár egyetlen óra alvásmegvonás is károsíthatja a gyermek fejlődő agyát, befolyásolva a memória kódolását és az iskolai figyelmet.

Az alvás minden egyes biológiai rendszerünkre hatással van. A rossz alvásminőség súlyos következményekkel járhat. Íme egy rövid lista: Megemelkedhet a vérnyomás. A szívkoszorúér-betegség kockázata emelkedhet. Az endokrin rendszerünk több kortizolt, egy stresszhormont szabadít fel. Jobban felébredünk a “harcolj vagy menekülj” szindróma miatt. Csökken a növekedési hormon és az izomfenntartás. Nagyobb az esélye a fokozott étvágynak és a súlygyarapodásnak. A szervezet kevésbé tolerálja a glükózt és nagyobb az inzulinrezisztencia; ez hosszú távon a 2-es típusú cukorbetegség fokozott kockázatát jelenti.

Az alvásmegvonás fokozott gyulladással és a fertőzések leküzdésére szolgáló antitestek számának csökkenésével jár. Emellett a fájdalomtűrés, a reakcióidő és a memória csökkenését is okozhatja. Foglalkozási tanulmányok azt mutatják, hogy az alváshiány rossz munkateljesítményt, többek között több hiányzó napot és több autóbalesetet okozhat.

Újabb kutatások szerint a szervezet salaktalanítási folyamata az alvásra támaszkodik, hogy megszabaduljon a káros fehérjéktől az agyból, különösen az amiloid abnormális változataitól. Ezek ugyanazok a fehérjék, amelyek az Alzheimer-kóros betegeknél emelkedettek. A tanulmányok azt mutatják, hogy azoknál az idősebb felnőtteknél, akik kevesebbet alszanak, nagyobb mértékben halmozódnak fel ezek a fehérjék az agyukban.

Az elegendő alvás viszont sokféleképpen segíti a szervezetet, mivel védelmet nyújt néhány ilyen káros hatás ellen, és erősíti az immunrendszert.

Néhány pedagógus aggódik a biztonsági tényező miatt, amikor szürkületkor szállítja az iskolásokat. FatCamera/E+/E+ via Getty Images

A nyári időszámítás problémája

A nyári időszámítással kapcsolatos legtöbb kockázat tavasszal jelentkezik, amikor előre állítjuk az órát, és egy órát veszítünk az alvásból. Az országos állandó egész éves időszámítás gondolata támogatott, de nézeteltérések vannak abban, hogy a rögzített idő a normál idő vagy a nyári időszámítás legyen-e.

Az állandó nyári időszámítás mellett érvelő államok jellemzően azok, amelyek a turizmusra támaszkodnak. A környezetvédők, akik a reggeli fűtésből és az esti légkondicionálásból eredő kisebb energiafogyasztást részesítik előnyben, gyakran támogatják az állandó normál időt. A vallási csoportok, amelyek imaideje a napnyugtához és a napfelkeltéhez kötődik, szintén az állandó normál időszámítást részesítik előnyben. Ugyanígy sok pedagógus is, akik ellenzik, hogy a gyerekeket reggelente, amikor még sötét van, iskolába szállítsák.

Amíg azon töpreng, hogy milyen rendszer lenne a legjobb az egész évben érvényes nemzeti szabványos időszámításhoz, gondoljon erre:

Az Amerikai Alvásgyógyászati Akadémia azt javasolta, hogy válasszuk az állandó normaidőt, ami jobban igazodik a természetes cirkadián óránkhoz, és minimalizálja az egészségügyi és biztonsági kockázatokat.

És gondoljunk csak bele: Ha áttérünk az állandó normaidőre, akkor évtizedek óta először nem veszítünk egy óra alvást minden tavasszal.

Szerkesztői megjegyzés: Ezt a cikket a 2020. október 28-án megjelent eredeti változathoz képest frissítettük.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.