Disney Fagyott című filmje feltűnően különbözik Hans Christian Andersen szeretett meséjétől, A hókirálynőtől. A 2013-as animációs film felújítja Andersen 1844-ben megjelent történetét a modern közönség számára, megváltoztatva a forrásanyag számos kulcsfontosságú elemét, beleértve a karaktereket, a cselekményszálakat és a főbb témákat. Akkoriban a Frozen csupán a legújabb adaptáció volt az Anderson művén alapuló filmek hosszú sorában, köztük a Disney saját 1989-es filmje, A kis hableány.
A Hókirálynő hét részből áll, és két kisgyermek, Kai és Gerda történetét mutatja be, akik ártatlanságukat és barátságukat próbára teszik, miután a történet névadó jégszívű uralkodója titokzatos látogatást tesz. A “Hókirálynőt” széles körben Andersen egyik legjobb művének tartják, és a mese adaptációja állítólag Walt Disney animációs stúdiójának szentelt napjai óta a Disney-csatornákon van. Ám míg a “Hókirálynő” szolgált a Frozen alapjául, Chris Buck és Jennifer Lee filmje csak egy laza adaptáció. A forgatás során sok minden változott, többek között a Frozen eredeti befejezése is, hogy a kész alkotás alig hasonlít Andersen eredeti példázatára a jó és a rossz között. Néhány szélsőséges különbség ellenére mindkét mű középpontjában egy eredendően jó ember áll, akit meg kell menteni attól a halálos csapástól, hogy megfagyott szívvel sújtják.”
A Buck, Lee és Shane Morris által megalkotott történet, a Frozen egy elszánt hercegnő, Anna (Kristen Bell) történetét meséli el, aki varázslatos utazásra indul, hogy megtalálja és visszahozza elidegenedett húgát, Elzát (Idina Menzel) – egy titokzatos képességekkel rendelkező fiatal királynőt, aki véletlenül örök telet idézett elő a kitalált Arendelle királyságban. A Disney 53. animációs filmjének elsöprő sikere egy jövedelmező franchise-zal bővíti a tiszteletreméltó Disney-hercegnők kánonját, és erősíti a multinacionális szórakoztatóipari konglomerátum marketingmárkáját és történetmesélési stratégiáját. A Frozen felfrissíti Andersen szeszélyes, didaktikus prózáját a tipikus Disney-érzékkel, új, szerethető karakterekkel és a világ minden táján hallható, megkerülhetetlen pophimnusszal, a “Let It Go”-val. Íme, mi mindenben különbözik és hasonlít a Disney-féle Frozen Andersen A hókirálynő című meséjével.
- A hókirálynő gonosztevője a Frozen hősévé válik
- Disney tompítja a Hókirálynő erejét
- Frozen bemutatja az új karaktereket
- Fagyott lecseréli az erkölcsileg kellemetlen karaktereket
- A Frozen megváltoztatja A hókirálynő történetét
- A fagyasztás eltávolítja a vallási témákat & Sötétebb anyag
- Frozen Changes Major Themes
- A rózsakert/ablak lesz a “Akarsz-e hóembert építeni?”
- A Frozen fikcionálja a helyszínt
A hókirálynő gonosztevője a Frozen hősévé válik
A Andersen művétől való jelentős eltérés a hókirálynő gonoszsága, aki a történet központi antagonistájából a Disney-film főszereplőjévé változott. Andersen Hókirálynője határozottan gonosz; gyengéd hízelgésekkel csábít el egy kisfiút a családjától és otthonától, miközben előre látja, hogy halálra fog fagyni. A Frozen Hókirálynője azonban nem gonosz; ez a 21. századi megfelelője csupán zavarodott és fél. Mivel képtelen uralkodni erején, Elza elszökik otthonról, hogy önmaga elszigeteltségében éljen, és közben egy lenyűgöző kristályos kastélyt hoz létre, és egy elbűvölő átalakításon esik át. Végül megtanulja, hogy szembe kell néznie belső démonaival, kiolvasztva fagyos zárkózottságát és elfogadva a szeretet gyógyító erejét.
Míg a Hókirálynő gonoszságát a fiatalok tiszta ártatlanságával kell legyőzni, addig Elsa maga is központi szerepet játszik abban, hogy megmentse királyságát és szeretteit a tél káraitól és ártalmaitól. Az utóbbi években a Disney megújulás korszakának filmjei felhagytak a túlzó gonoszok megteremtésével a kifinomultabb történetmesélés helyett; a Frozen a külső antagonistáról Elsa belső küzdelmeire helyezi át a nézők figyelmét.
Disney tompítja a Hókirálynő erejét
Elsa megtartja a Hókirálynő által birtokolt hasonló erőket, bár azok lágyabbak és felhígítottak. Mindketten képesek kiterjedt jégvárak létrehozására, a téli időjárási viszonyok irányítására és hólények megidézésére, amelyeket személyes védelmükre használhatnak. Úgy tűnik, egyik királynőt sem érinti a hideg. A hatalmuk közötti jelentős különbség az, hogy Elza még mindig elsajátítja és megérti természetfeletti oldalát, míg a Hókirálynő úgy tűnik, hogy teljesen uralja a varázserejét.
A Hókirálynő gyönyörű és megbabonázó, és a hatalma olyan helyeken a legerősebb, ahol már tél van. A Hókirálynő hópehellyé tud változni és repülni is képes, csókjai pedig képesek elzsibbasztani a hideget, feledékenységet okozni és akár ölni is. Talán a legnagyobb különbség Elsa és a Hókirálynő képességei között a mögöttük álló motivációk és szándékok. A Hókirálynő aljas célokra használja a varázserejét. Elsa egyszerűen csak azt szeretné, ha békén hagynák, és a saját feltételei szerint valósítaná meg önmegvalósítását.
Frozen bemutatja az új karaktereket
Az egyik legjelentősebb különbség Andersen meséje és a Disney filmadaptációja között, hogy szinte minden eredeti karakter kikerült belőle, akiket komikus fóliaként szolgáló és a merchandising szempontjából tökéletes hősnőkkel és segédhősnőkkel helyettesítettek. “A hókirálynő” középpontjában a legjobb barátok, Kai és Gerda élete áll, két kisgyereké, akik a történet főszereplői. A Frozen frissíti a két főszereplő dinamikáját; a testvérpár Kai és Gerda átváltozik Anna és Elsa nővérekké. A Disney a történet főszereplőinek korát is megváltoztatja kisgyerekekről fiatal felnőttekre, és alacsony származásukat királyi származásra cseréli.
A Fagyottból kikerül Andersen legtöbb mellékszereplője is, köztük egy segítőkész varjúpár, mesélő virágok, egy bölcs nagymama, egy gonosz kobold, egy csapat rabló, valamint egy jószándékú herceg és hercegnő, hogy csak néhányat említsünk. Ehelyett a Frozen egy csapat szabadszellemű szerelmes trollt és Olafot (Josh Gad), a hóembert (Josh Gad) mutatja be a közönségnek, aki szereti a meleg öleléseket, és Vaudeville-ihlette zenés számokat ad elő. A történet a címszereplő Hókirálynő helyett Hans herceg (Santino Fontana), a simulékony beszédű gazember, aki Anna hercegnő naivitását és a romantikus szerelemről alkotott ostoba elképzeléseit akarja kihasználni.
Fagyott lecseréli az erkölcsileg kellemetlen karaktereket
Nem minden szereplő új; néhányan csupán felismerhetetlen átalakuláson estek át. A durva és erőszakosan problémás Kis rablólány karakterét átalakították a barátságos Kristoffá (Jonathan Groff), egy száguldozó jégtúróvá, aki csatlakozik Annához, hogy visszahozza idősebb húgát és megmentse a tél sújtotta otthonukat. A “Hókirálynő” című filmben a Kis rablólány elrabolja, megfélemlíti és megöléssel fenyegeti Gerdát, miközben egy érző rénszarvast tart fogva késsel a kezében. Ezeket az erőszakos körülményeket a Disney-filmben erősen enyhítik, és a bebörtönzött rénszarvasból Sven, Kristoff hűséges társa lesz, aki immár egy északi golden retriever megfelelője.
A Frozen megváltoztatja A hókirálynő történetét
A Frozen ugyan megtartja Gerda/Anna archetipikus utazását a hókirálynő kastélyába, az eredeti történet számos mellékszálát drasztikusan megváltoztatja. A “Hókirálynő” a gonosz trollnak álcázott Ördöggel kezdődik, aki egy tükröt készít, amely eltorzítja a valóságot, majd később jégdarabokra törik, amelyek az emberek szemébe és szívébe merülnek. Kai-t eltalálják ezek a jégdarabok, amelyek hideggé és távolságtartóvá teszik őt Gerda iránt, és fogékonnyá teszik a Hókirálynő rábeszélésére. A Frozen teljesen kihagyja a trolltükröt a cselekményből, és Anna szívét véletlenül megfertőzi a jég, amikor Elsa elveszti az uralmát a képességei felett.
Noha Annát kétszer is megüti a jég – egyszer kisgyermekként, majd néhány évvel később -, optimista felfogása és eredendően kedves természete sosem torzul meg. Egy másik különbség “A hókirálynő” és a Frozen között, hogy Anna kétségbeesetten fázni látszik, amint a jég elkezd terjedni a szívében, de Kai egyszer sem érzi a fagyás fájdalmát. Kai még akkor sem érzi a jéghideget, amikor annyira elkékül, hogy szinte feketének tűnik, mert a Hókirálynő csókjai fájdalomcsillapítóként hatnak.
Noha Kai és Anna végül mindketten megmenekülnek a szívüket megfertőző jégtől, a megmentésük kissé eltérő módon történik. Amikor Gerda látja, hogy barátja elzsibbadt és a halál közelében van, forró könnyeket sír Kaira, amelyek megolvasztják a szívébe szorult jeget, és megszabadítják őt a Hókirálynő bűbájából. Annát az igaz szerelem cselekedete menti meg – bár ez inkább egy testvér meleg, odaadó szeretete, mint a várt romantikus szenvedély. Hasonló módon Gerda és Elza is felfedezi, hogy mindvégig birtokában voltak ezeknek a meleg, életmentő kegyelmeknek.
A fagyasztás eltávolítja a vallási témákat & Sötétebb anyag
Anderson eredeti története tele van keresztény felhangokkal és bővelkedik vallási motívumokban. A történet olyan bibliai képeket említ, mint az angyalok és az ördög, és Gerda az Úr imájának elmondása – a vallásos jelenségekben megnyilvánuló jámborság – az, ami végül lehetővé teszi számára, hogy legyőzze a gonosz Hókirálynőt. A mese emellett érezhetően sötétebb, mint az adaptáció, és a szöveg olyan elítélendő cselekedeteket említ, mint a szándékolt kannibalizmus, gyilkossággal való fenyegetés, italozás, meztelenkedés és családon belüli erőszak. A Disney kiveszi ezeket a gusztustalan részleteket, és a jól bevált animációs zenei formulával helyettesíti őket, könnyed éneklős énekeket illeszt bele erőt adó balladákkal, és minden aranyos és okos dolgot pénzzé tesz.
Frozen Changes Major Themes
Noha mindkét alkotás középpontjában egy fontos téma áll – vagyis az önzetlen szeretet mindent legyőz -, a Disney korszerűbb témák hozzáadásával növeli a történet mai aktualitását. Míg A hókirálynőben a “jó” szereplők közül sokan házasságban vagy párkapcsolatban kötődnek, a Frozen az önállóság és a plátói szerelem trendi értékét helyezi előtérbe a romantikus kötődéssel szemben. A női szerepvállalás, a családi szeretet és az identitás megerősítésének fontosságáról szóló üzenetek az egész filmben visszaköszönnek. A film az elfojtás és az elszigeteltség fájdalmát és veszélyeit is vizsgálja, miközben rávilágít a félelem elengedésének fontosságára.
A dán aranykor szociológiai sajátosságaihoz és vallásosságához illeszkedve Andersen A hókirálynő című műve a hagyományos mesékben gyakran előforduló erkölcsi értékekre támaszkodik. A jó vs. rossz archetípusai, a gyermekkori ártatlanság győzelme a felnőttkor megtanult bűnei felett, a nyár vs. tél és az ember és a természet szétválasztása – mindezeket a témákat a keresztény értékek megőrzésének átfogó gondja foglalja magába.
A rózsakert/ablak lesz a “Akarsz-e hóembert építeni?”
A “Hókirálynő”-ben Kai és Gerda a szomszédos épületek között egy rózsakertet tartalmazó ablakon osztoznak. A barátok ezen az ablakon keresztül kommunikálnak egész évben, amíg a tél be nem fagyasztja az ablaküveget, és elzárja kapcsolatukat a tavaszi melegítő olvadásig. A Frozen elején a nézők megismerkedhetnek a film két főszereplőjének – Anna és Elsa hercegnőnek – fiatalabb változataival, akik már hasonló korban vannak, mint irodalmi megfelelőik. Egy majdnem halálos baleset után, amelyben Elsa fegyelmezetlen erői is szerepet játszanak, a két testvér hirtelen egy ajtóval elválasztva találja magát gyermekkoruk idejére, mind fizikailag, mind érzelmileg. A Frozen “Do You Want To Build A Snowman?” című dala ugyanazt az allegorikus elszakadást vizsgálja, amelyet Kai és Gerda a tél zord körülményei között tapasztal meg.
A Frozen fikcionálja a helyszínt
“A hókirálynő” egy meg nem határozott városban kezdődik, valószínűleg valahol Észak-Európában. Később Gerda utazása Lappföldön (a mai Finnország, Svédország, Norvégia és Oroszország egyes részeinek északi területeit magába foglaló topográfiai régió) keresztül vezet, egészen Finmarkig és északabbra, Spitzbergák szigetéig. Bár a Frozen megtartja ugyanazt a skandináv gyökereket és időszakot, mint irodalmi elődje, a film helyszínét fikcionálja. Bár kitalált, Arendelle királyságát Norvégia országa ihlette, és a fiktív ország számos, a skandináv környezetével egybecsengő jellegzetességet megtart, mint például a díszes rozmaring, a fából készült botkocsma-templomok, a hatalmas fjordok és néhány nem is olyan finom utalás az északi kultúrára.
