Mindig is úgy gondoltam, hogy az embereket úgy kell hívni, ahogyan ők hívni akarják. Igaz, ez a látszólag egyszerű feladat zavarba ejtővé válik, amikor az Egyesült Államokban etnikai csoportok tagjaira hivatkozunk. Ennek ellenére van értelme megfontolni, hogy mely kifejezések a legleíróbbak és legérzékenyebbek. És úgy vélem, hogy az etnikai azonosító kifejezések használatának magyarázata fontos, még akkor is, ha ezek a magyarázatok nézeteltéréseket szülhetnek.
Az Egyesült Államokban élő etnikai csoportok leírásakor használt kifejezések fontosságának illusztrálására szeretnék elmesélni egy tapasztalatot, amelyet tanári pályafutásom elején szereztem. Ez egy iskolai körzeti továbbképzés volt, ahol egy nagyon elismert multikulturális pedagógus tartott előadást. Éppen erről a témáról beszélt, az Egyesült Államokban élő etnikai kisebbségi csoportokra utaló kifejezések zűrzavaráról, és elmondta, hogy valóban nehéz naprakésznek maradni, fiktív példaként említette, hogy egy “afroamerikai” barátja belépett a National Association for the Advancement of Colored People-be, részt vett az United Negro College Fund adománygyűjtésén, később pedig levelet írt a Congressional Black Caucus dicséretére. A tömegben szinte mindenki értette a “viccet”, és kuncogott egy kicsit. A mellettem ülő két afroamerikai tanárnő azonban nem nevetett. És én tudtam, miért nem volt ez számukra vicces.
A “latinó” származásúak hasonlóan zavarónak és néha megalázónak találhatják azokat az utalásokat, amelyeket az etnikai hovatartozásukra használunk. Hogy feltárjam ezeket a kifejezéseket és a “mexikói-amerikai” sajátos használatát, szemben más kifejezésekkel, létrehoztam az alábbi táblázatot, amely az egyes kifejezések felvételét és az általuk implikált következtetéseket sugallja.
|
Term |
Befogalmazás |
Következtetés |
|
Latinók |
Az általános kifejezés, amelyet minden olyan személyre használnak, akinek etnikai háttere latin-amerikai származású, vagy aki spanyol-amerikai országban él vagy élt.nyelvű országban élnek. Széles körben használatos az USA mindkét partján. |
Politikailag többnyire semleges. A latinó kifejezést azonban gyakran használják a szolidaritás kifejezésére olyan emberek között, akiknek nincs közös származási országuk. Los Angelesben például a salvadoreñókat és a mexikóiakat is valószínűleg latinóknak tekintik. |
|
Hispanic |
Még egy általános kifejezés, amely minden olyan személyre utal, akinek etnikai háttere latin-amerikai vagy nagyrészt spanyol nyelvű országból származik. Texasban, ahol sok mexikói származású személy él, általában a spanyolajkú kifejezést használják. |
A Spanyolországgal, vagy legalábbis a spanyol nyelvvel való kapcsolatra utal. Természetesen sok mexikói-amerikai nem szeretné, ha identitásukat Spanyolországhoz kötnék, ahhoz a nemzethez, amely kiirtotta Mexikó őslakos népeit. Sandra Cisneros írónő állítólag visszautasította, hogy interjút adjon a Hispanic Business című kiadványnak a kifejezés használata miatt. |
|
Chicano |
Elsősorban a mexikói származásúakra utal. Elsősorban a nyugati parton használatos. |
Ezt a kifejezést egykor becsmérlően használták, majd aktivisták vették át a szolidaritás demonstrálására. Politikai erejű, még mindig használják néhányan, akik a polgárjogi korszakban nőttek fel, de egyre ritkább. |
|
Mexikói származású |
Azokra utal, akiknek szülei vagy nagyszülei Mexikóból származnak. |
Az egyes szerzők által preferált kifejezés, akik szeretnék kiküszöbölni a zavaró “amerikai” kifejezést a hivatkozásból. |
|
Mexikói-amerikai |
Azokra utal, akiknek a családja Mexikóból vándorolt ki, és akik az USA-ban élnek, függetlenül attól, hogy milyen generációból származnak. |
Leginkább leíró jellegű. Egyes latinok azonban kirekesztőnek tartják a kifejezést, és politikai erejük töredezettségétől tartanak, ha széles körben használják. Lima, Guayaquil, Bogota, Michoacan és Guadalajara lakói joggal állítják, hogy ők is amerikaiak. Az Egyesült Államokban élők gyakran elfelejtik az “amerikai” kifejezés kontinentális vonatkozásait, így a mexikói-amerikai kifejezés túlságosan kitölti a tárgyalt népességet. Valami olyasminek, mint mexikói/egyesült államok, több értelme lenne, de egy ilyen kifejezés nem általánosan használt, és egyértelműen túl nehézkes. |
A közös használat és a pontosság alapján a mexikói-amerikai kifejezést választottam, de ez a választás nem problémamentes vagy bizonytalanságoktól mentes
Mindegyik kifejezésnek vannak bizonyos előnyei. Mint korábban említettem, a latinó nagyon tág és befogadó kategória, de úgy vélem, hogy sok kérdés a mexikói-amerikaiakra jellemző. Nem támogatom a spanyolajkú kifejezést, számos olyan okból, amelyet Sandra Cisneros is említett. A chicano kifejezés egy általam kedvelt politikai irányultságot tükröz, de sokak, különösen a Mexikóból nemrégiben bevándoroltak számára kissé szűkszavú. A mexikói származású kifejezés kiküszöböli az “amerikai” problémát, de ez a kifejezés utalhatna azokra a mexikói származásúakra, akik bármelyik országban élnek. Úgy vélem, hogy az USA-ban élő mexikóiak egyedi kontextusa indokolja az amerikai kifejezés hozzáadását.
Egy nem túl széles körben olvasott tanulmányában John Dewey ugyanazokkal a terminológiai kihívásokkal küzdött, amelyekkel ma is szembesülünk, és azt javasolta, hogy a “rossz” kötőjelek válasszák el, a “jó” kötőjelek pedig csatolják. Bár Dewey egyértelműen szemben állt korának konzervatívjaival, akik azt akarták, hogy minden bevándorló csoport távolítsa el etnikai hovatartozását, felismerte, hogy az USA pluralizmusának a nemzeti identitás részét kell képeznie. Másrészt, mint Ryan (1995) rámutat, Dewey úgy vélte, hogy “ami a kötőjel jobb oldalán áll, annak meg kell kapnia a neki járó helyet” (364. o.). Modern progresszív pedagógusként még egy okot találok a mexikói-amerikai választás mellett.
Mellett szeretném folytatni a tudományos szervezetek által országszerte létrehozott hivatkozási hagyományt (pl. a különböző egyetemek mexikói-amerikai tanulmányok tanszékei). A Mexican-American azt is magában foglalja, hogy még azok is, akik nemrégiben bevándoroltak, az Egyesült Államokban maradnak, és az adatok azt mutatják, hogy ez valóban így van. Végül, ez az a kifejezés, amelyet a saját családom jellemzően használ, és amely számomra a legkényelmesebb.