Japán leckék a kriptából: 13 ijesztő történet, amely nyelvet és kultúrát tanít

Ha egy sötét tokiói sikátorban találkoznál a japán vágott szájú nővel, tudnád, mit tegyél?

Ez a szellem nem hagy neked más választást: Tanuld meg a helyes japán választ a furcsa kérdésére, vagy meghalsz.

A japán mitológia tele van olyan dolgokkal, amitől kiráz a hideg.

Beleborzongtál, amikor láttad, ahogy a vízzel átitatott Samara átmászik a televíziókon a “The Ring”-ben? Vagy hallottad azt a hátborzongató macskafiú nyávogást a “The Grudge”-ben?

Néhány népszerű filmnek köszönhetően Japán világhírű a komolyan hátborzongató szellemeiről és szörnyeiről.

Fun fact: Nyugaton a szellemtörténetek októberre esnek, de Japánban a szellemtörténeteket inkább nyáron mesélik.

Mégis, a halloween jegyében nézzünk meg néhány ijesztő szellemtörténetet Japánból, és lássuk, hogy becsukod-e a laptopodat, és elszaladsz-e rettegve.

Letöltés: Ez a blogbejegyzés egy kényelmes és hordozható PDF formátumban is elérhető, amelyet bárhová magaddal vihetsz. Kattints ide egy példányért. (Letöltés)

Az ijesztő japán történetek hátterében álló spirituális hiedelmek

A szellemeket bemutató japán történetek szilárdan gyökereznek a szellemvilágba vetett hitben. A szellemek akkor keletkeznek, amikor valaki meghal, és a szelleme nem tud továbbmenni a túlvilágra, akár azért, mert a temetési szertartásokat nem végezték el, akár azért, mert az illető erőszakosan vagy befejezetlen ügyekkel halt meg.

A sikeres szellemről úgy tartják, hogy csatlakozik őseihez a túlvilágon, hogy vigyázzon a még élő családtagokra. Úgy tartják, hogy a szellemek évente egyszer visszatérnek az élők világába, ilyenkor az élők tisztelegnek őseik előtt, és hálát adnak azoknak, akik vigyáznak rájuk. Ezt a お盆 (おぼん) nevű ünnepet augusztusban ünneplik.

A hagyományosan ünnepelt ünnepen túl a japán rémtörténetek középpontjában a hátrahagyott szellemek és kísértetek állnak, amelyek rosszindulatúak, rosszindulatúak vagy – ritka esetekben – szerencsét hoznak. Természetesen az idők során a folklór gondoskodott arról, hogy bizonyos szellemtörténetek fennmaradjanak az idők során.

Belépés a japán szellemek világába

A japánok többféle kifejezést is használnak a szellemekre, hasonlóan ahhoz, ahogy nyugaton mi a szellemeket kísérteteknek, démonoknak és árnyaknak nevezzük. Ezek a Japánban általánosan használt kifejezések a szellemekre:

• 妖怪 (ようかい) – A 妖怪 egy tág kifejezés a természetfeletti lényekre, amely magában foglalja a szellemeket, általában azokat, amelyek spirituális természetfeletti képességekkel rendelkeznek, mint például az alakváltás. Van egy népszerű videojáték-sorozat, a 妖怪ウォッチ (ようかい うぉっち) a 妖怪 alapján. Egy másik kifejezés a 妖怪-ra a 物の怪 (ものののけ), ami a Studio Ghibli egyik híres filmjének, a “もののけ姫” vagy “Mononoke hercegnő” címének része. Ha pedig a mangákért rajongsz, akkor a “ゲゲゲゲの鬼太郎”. (げげげげの きたろう) népszerűsítette a 妖怪-t, és újakat hozott létre, amelyek ma már ugyanolyan ismertek, mint a régi folklór, és a sorozatból anime is készült.

• お化け (おばけ) – Szó szerinti jelentése “dolog, ami változik”, és ez egyfajta alakváltó 妖怪.

• 幽霊 (ゆうれい) – Szellemek, akiknek nem engedték meg, hogy továbbmenjenek a túlvilágra. Egy másik kifejezés, amit használnak, a 亡霊 (ぼうれい) – romlott szellemek. Ezek a szellemek a tisztítótűz állapotában kísértenek a fizikai világban, és általában kísértenek, vagy egy konfliktust próbálnak megoldani. A 幽霊 gyakori mondása a「恨めしや～！(うらめしや～！)」, ami azt jelenti, hogy a szellem bosszút akar állni!

Mielőtt továbbmennénk, beszéljük meg, hogyan védekezhetünk a rosszindulatú szellemek ellen, amelyekkel esetleg találkozhatunk. Hogyan küzdjünk a szellemek ellen:

• お札 (おふだ) – Sintó írások, amelyek egy isten nevét tartalmazzák (神/かみ). Ezeket a お札-t egy sintó szentély megáldja, és a házra helyezik, hogy megvédjék a szellemtől, hasonlóan ahhoz, ahogy nyugaton a keresztet használják az ördögűzésben. Japánban a szobákra vagy házakra helyezett papír お札 képeket láthatunk.

A szellemtörténetek (お化けの話/おばけの はなし) vagy Kaidan (怪談/かいだん) a klasszikus és hagyományos, általában az Edo-korszakból származó szellemtörténetek kategorizálására használt kifejezések. Vagy létezik a 実話怪談 (じつわ かいだん) vagy “valódi szellemtörténetek” is, amelyek általában személyes történetek, de sokan népszerűvé váltak és újra elmesélik őket.

A FluentU hiteles videóin keresztül többet megtudhat Japán különc szellemeiről és más kulturális vonatkozásokról.

Ha olyan módszert keresel, amellyel megismerkedhetsz a japán nyelvvel, valamint elmélyítheted a kultúrával kapcsolatos ismereteidet, a FluentU a legjobb megoldás!

唐傘お化け (からかさ おばけ)

A legismertebb élettelen tárgy szellemét, az esernyőszellemet általában egy szemmel és egy lábon ugrálva, geta szandálban ábrázolják.

A tárgyszellemek általános története az, hogy amikor az emberi eszközök egyre öregebbek lesznek, szellemekké válhatnak.

A 唐傘お化け-nak nem feltétlenül van külön története, de gyakran látható kísértetházak ábrázolásain, és Japánban általában a szellemek reprezentatív karaktereként használják.

河童 (かっぱ)

Szó szerint “folyami fiú”, ezek a lények teknősökre hasonlítanak, úszóhártyás (és némileg emberhez hasonló) lábakkal és kezekkel. Körülbelül akkorák, mint egy kisgyerek, és képesek állni, a szárazföldön járni és úszni.

A legfontosabb jellemzőjük azonban a fejükön lévő kis tál vagy tányérszerű terület, amelyet nedvesen kell tartani vagy vízzel tölteni.

Vízben élnek, általában tavakban vagy folyókban tartózkodnak. Ha a tányérszerű terület kiszárad, a 河童 állítólag elveszíti az erejét, vagy akár el is pusztulhat. Egyes történetek arról szólnak, hogy a tányért le lehet takarni, hogy megvédjék a 河童-t a kiszáradástól, ami lehetővé teszi számukra, hogy messzebbre utazzanak vizes területükről.

A 河童-t elsősorban arra használják, hogy a gyerekeket óvatosságra intsék úszás közben. A 河童 szélhámosok, akik a történettől függően pajkosak vagy egyenesen rosszindulatúak. A baljósabb történetekben a 河童 embereket vagy állatokat, általában lovakat csalnak a mély vízbe, hogy az összes 河童 levonszolja és megfojtsa őket.

A 河童 történetek furcsa mellékszála, hogy ezek a lények szeretik az uborkát. Talán ők a 河童巻き (かっぱ まき) sushi igazi feltalálói.

雪女 (ゆき おんな)

A “hóasszony” egy szellem, aki a hóban halt meg, és most csak a hóban jelenik meg – itt egy rövid szünetet tartunk a nyári szellemtörténetek között, és megismerünk egyet, amelynek téli helyszíne van.

A hóhoz hasonlóan ennek a nőnek is sápadt fehér bőre van, általában fehérbe öltözik, és hagyományosan hosszú fekete haja van. Nagyon szép, és a havon lebeg, és nem hagy nyomot maga után, ami jelezné, hogy eltávozott.

Ne hagyd azonban, hogy a szépsége megtévesszen – a nő kegyetlen gyilkos.

A történetekben általában utazóknak jelenik meg, és csapdába ejti őket a hóviharokban, addig liheg rájuk, amíg halálra nem fagynak, vagy egyszerűen csak egyre messzebbre vezeti őket, hogy meghaljanak a hipotermiától.

A szelídebb történetekben 雪女 néha elengedi áldozatait, ha azok szépek vagy fiatalok. Szerinted elég jóképű vagy ahhoz, hogy túléld?

のっぺら坊 (のっぺらぼう)

Ez a lény általában normális emberi alakot vesz fel, de képes letörölni az arcvonásait, így a szem, orr és száj helyén üres bőrfelület marad.

Ezek a lények a történetekben nem ártanak senkinek, csupán megijesztik az embereket. Nem lehet tudni, hogy halálra ijeszthetnek-e, szóval vigyázz!”

A Ghibli stúdió Pom Poko című filmjében szerepel egy jelenet egy のっぺら坊-val, amely a történetben valójában egy alakváltó mosómedve, amely のっぺら坊-ként parádézik.

ろくろっ首 (ろくろっくび)

A név “ろくろ” része ismeretlen eredetű, de a “首” a nyakára utal, amivel ezt a szellemet általában azonosítják. Normális embernek tűnhetnek, de a nyakukat abnormális hosszúságúra tudják nyújtani.

Létezik egy másik fajta ろくろっ首 is, amelynek a feje képes leválni a nyakáról és szabadon repülni. Ezt nevezik 抜け首 (ぬけくび) vagy “menekülő nyakúnak”, és a nyakból (és testből) kiszabaduló fejre utal.

Tipikusan nőstényként ábrázolják, de van néhány példa a hím ろくろっ首 történetére is.

濡女 (ぬれ おんな)

A ろくろっ首 rokona, a 濡女 szó szerint “nedves nőt” jelent, és egy nő fejével és egy kígyó testével rendelkezik.

A 濡女 egy képe látható a “Száz démon illusztrált kötete” (百怪図鑑/ひゃっかい ずかん) című, az Edo-korszakból származó kötetben, amely a néphagyományokon alapuló szellemeket, szellemeket és szörnyeket mutat be.

濡女 célja nem egészen világos, és a róla szóló történetek arról szólnak, hogy vízbe csalogatja az embereket azzal, hogy úgy tesz, mintha megfulladnának, majd megöli őket. Más történetek 濡女-t szelíd teremtményekként kategorizálják, akik egyszerűen csak a hajukat próbálják megmosni. Ezekben a történetekben csak akkor reagál hevesen, ha az emberek zavarják őt a hajmosási rituáléja közben.

Ne zavarjátok meg egy nő szépségápolását, emberek!

二口女 (ふたくち おんな)

A “két szájú nő” szó szerint tökéletesen leírja ezt a 妖怪-t. Ennek a nőnek van egy normális szája, amely nem eszik sokat vagy egyáltalán nem eszik. De a koponyája hátsó részén, a haja alatt van egy második szája. Ez a második száj képes úgy irányítani a nő haját, hogy indákat képezzen, amelyek kinyúlnak és megragadják az ételt, hogy táplálkozzon, és teljesen kiéhezett.

A történetek arról, hogyan jött létre ez a második száj, eltérőek, de általában egy zsugori férjről szólnak, ami miatt a második száj megjelent – tehát a pénzsóvárak vigyázzanak!

Más történetek a második szájat a nő saját zsugori szokásainak tulajdonítják. Ezekben a történetekben az asszony visszatartja az ételt mostohagyermekétől, aki meghal, és a hozzátapadt második szájjá válik, hogy kínozza és bosszút álljon a szörnyű mostohán, aki nem ad neki enni.

天狗 (てんぐ)

Szó szerint “mennyei kutya”, ezek eredettörténete Kínában kezdődött, ahol a lény egy kutyára hasonlított. Hogy a 天狗 mikor és hogyan kezdett el madár és ember vonásokkal rendelkezni, nem ismert. Így ennek a lénynek a képe az idők során és az egyes országok között változott.

Eredetileg bomlasztó és harcias démonoknak tartották őket, történetük azonban sokat változott. Ma már a hegyek és erdők védelmezőinek tekintik őket. Még mindig nagyon ravaszak és veszélyesek lehetnek.

Sok különböző történet van, amelyekben a 天狗 és a kísérteties düh szintjei szerepelnek, ezért a helyedben nem tennék semmit, amivel kipipálhatnám.

鬼 (おに)

Ezek a szellemek megjelenésükben és viselkedésükben inkább a démonokhoz, ördögökhöz vagy ogrékhoz állnak közelebb, mint a nyugati szellemekhez. Ezek a fickók azonban tényleg a paranormális lények teljes skáláját végigjárják. A fizikai leírások változóak, de általában csúnyák, nagyok, karmokkal és szarvakkal rendelkeznek.

A bőrüket gyakran vörösnek vagy kéknek ábrázolják. Lágyékruhát viselnek, és egy 金棒 (かなぼう) nevű, bunkósbothoz vagy bothoz hasonló tárgyat hordanak. A 鬼 megjelennek a “Barackfiú” (桃太郎/ももたろう) című japán gyermekmesében, valamint “A vörös ogre, aki sírt” (泣いた赤鬼/ないた あかおに) című mesében, amely a jószívű vörös és kék ogrékról szól.

Most áttérünk néhány kortárs ijesztő történetre és városi legendára. A hagyományos népmeséken túl van néhány új ijesztő történet és városi legenda, amelyek Japánban terjedtek el. Gyakran ezek a leghátborzongatóbbak, mivel eléggé relevánsak a mai életünkre nézve. Íme néhány:

口裂け女 (くちさけ おんな)

Slit-mouthhed Woman, ahogy a név is mutatja, egy olyan nő, akinek a száját felvágták. A vágás mindkét füléig ér, és egy félelmetes vágás húzódik az arcán.

A történet szerint a férje ollóval csonkította meg. A legenda továbbfejlődött, és egy figyelmeztető történetet tartalmaz arról, hogy mi történik, ha találkozol 口裂け女:

Ha nemmel válaszolsz, megöl téged egy ollóval.

Ha igennel válaszolsz, feltárja felhasított száját (leveszi az arcmaszkot, amit visel), és megkérdezi, hogy még mindig csinosnak találod-e. A válaszod itt egy “átkozott, ha igen, átkozott, ha nem” helyzet lesz.

Ha igennel válaszolsz, akkor ugyanazt a hasítékot adja neked, mint a sajátját, így “mindketten szépek vagytok.”

Ha nemmel válaszolsz, megöl téged.

A legenda egy másik rétege a menekülés módja: Válaszolj kétértelműen, vagy kérdezz vissza, ami összezavarja őt, és időt ad neked a menekülésre. Hmm… a szellemek kijátszásának módja a お札 mellett!?

花子さん (はなこさん)

花子さん egy női szellemre utal, amely az iskolai mosdókban kísért. A legenda szerint megjelenik, ha kimondod a nevét a harmadik emeleti mosdó harmadik fülkéjében.

Ezt a legendát sok japán általános iskolában suttogják, hasonlóan ahhoz, ahogy nyugaton a gyerekek arról suttognak, hogy Véres Máriát látják a tükörben. Talán 花子さん a “Harry Potter” sorozatból ismert Moaning Myrtle távoli rokona?

がしゃどくろ

Hatalmas, a normál méretnél jóval nagyobb csontvázak, állítólag éhen halt emberek csontjai. Egyikük a Studio Ghibli “Pom Poko” című filmjének egyik fesztiváljelenetében tűnik fel.

De tényleg, nincs szükség a csontvázak felnagyítására – úgy is hátborzongatóak, ahogy vannak!

樹木子 (じゅぼっこ)

Egy vámpírfa, amely egykori csatatereken jelenik meg, és emberi vérrel táplálkozik azoktól az emberektől, akiket elkap, és akik elég szerencsétlenek, hogy arra járjanak. A fa látszólag nem különbözik más fáktól, de ha kivágják, nedv helyett vért vérzik.

Hogyan lehet kivágni egy vámpírfát anélkül, hogy megragadnának és a következő áldozatává válnának, jó kérdésnek tűnik!

Most, hogy már ismerünk néhány népszerű és klasszikus japán szellemtörténetet, fel kell készülnünk, ha egy japán szellem támad vagy az utunkba téved.

Egy csomó könyvben, mangában és filmben szerepelnek ezek a szellemek (néhány esetet fentebb említettünk), szóval mindenképpen nézz utána néhány konkrét történetnek, amelyekben ezek a 妖怪 szerepelnek.

A róluk készült képek és videók is elég rémisztőek lehetnek, szóval ha szeretnéd felfedezni a sötét oldalt, csak rajta, és guglizd le ezeket a fickókat.

Boldog kísértetjárást!

Letöltés: Ez a blogbejegyzés elérhető egy kényelmes és hordozható PDF formátumban, amelyet bárhová magaddal vihetsz. Kattints ide egy példányért. (Letöltés)